“Kitoltuk a határainkat mind szövegileg, mind a zeneszerzés terén”- DeWolff-interjú

A DeWolff európai turnéja keretén belül hamarosan hazánkba is elhozza az érzékiséggel és pszichedelikus gitárszólókkal dúsított blues-rock élményt, a Szigeten adott koncert emlékére pedig ismét az Ivan & the Parazol társaságában hevíti fel a pesti éjszakát. A holland formáció karrierjét újradefiniáló Tascam Tapes című lemez, illetve a közelgő alkalom apropóján az együttes dobosa, Luka van de Poelmesélt nekünk az újszerű hangzás születéséről, a kezdeti évek viszontagságairól és a legerősebb motivációkról.

 

4F717590-3E8B-4482-96A8-CCD53CC21028.jpeg

Nemrég hallgattam meg a januárban kijött Tascam Tapes felvételeit, és őszintén szólva, még annál is szofisztikáltabb élményt nyújtott, mint amire számítottam. Mintha mindenfajta kontroll alól felszabadulva, határok nélkül alkottátok volna meg a nagylemez melódiáit. Ennek a zenei felszabadulásnak szerintetek van bármi köze ahhoz, hogy fizikailag is kiléptetek a stúdió keretei közül, és az úton rögzítettétek az anyagokat?

Abszolút. Az olyan szokatlan helyeken, mint a turnébuszunkban, a kulisszák mögött, hotelszobákban és kamionparkolókban, egyértelműen megvolt a szabadságérzet ahhoz, hogy teljes mértékben azt csináljuk, amit a szívünk diktál, habár meglehetősen limitált eszköztár állt a rendelkezésünkre.

Kitoltuk a határainkat, mind szövegileg, mind a zeneszerzés terén. Nem kötött minket szoros napirend vagy ütemterv, valójában nem is igazán számítottunk rá, hogy ténylegesen ezekből az anyagokból fog összeállni az új album.

Egyszerűen csak bolondoztunk és kísérleteztünk, a kész dalok pedig hirtelenjében ott termettek előttünk. A hangzás egyedülálló volt, köszönhetően a dobgép ritmikájának, a szintetizátornak és a kazettás hangfelvételeknek.

Ahogyan az album címe is reflektál erre, a dalok egy ’80-as évekből származó Tascam Porta Two ministúdióval lettek rögzítve, noha a lemez hangzása inkább modernként definiálható. Hogyan alkottatok meg egy ilyen naprakész hangzásvilágot a vintage technológia vívmányaival?

Úgy gondolom, hogy a “mainstream” zenéhez képest még így is eléggé lo-fi és analóg maradt a hangzásunk, bár igyekeztünk kissé előtérbe hozni a modernséget az utómunkálatok során.

Az Unknown Mortal Orchestra hatalmas inspirációul szolgált a lemez munkálataihoz. Az ő felvételeik lo-fi hangzásúak, ugyanakkor eléggé kortársak is. Az új koronggal pontosan ez volt a mi célunk is.

A DeWolff vizuális megjelenése és kiforrott hangzása között mindig is hatalmas összhang uralkodott. Stílus tekintetében kik azok a művészek, akik hatással vannak a zene mögött rejlő képi világra?

Egy izgalmas kaliforniai művészt, Realfunwow-t kértük fel a Tascam Tapes művészeti koncepciójának megtervezésére, aki egy csodálatos színpadi dizájnt is készített a koncertjeinkhez. Kitaláltuk, hogy ehhez a látványhoz szuperül menne néhány fehér öltöny, amit saját készítésű applikációkkal dekorálunk a ’60-as évek “Nudie suit stílusában. Gram Parsons az egyik olyan hősünk, aki szerette ezeket az öltönyöket hordani. Trapéznadrágok, western ingek és csizmák: a ’60-as, ’70-es éveknek ezen oldala mindig is közel állt hozzánk. Gyakorlatilag ezeket hordjuk kamaszkorunk óta!

A8B1F0F2-41E8-40A8-82E8-034E644420A2.jpeg

Egy meglehetősen intenzív évtizeden vagytok túl, beleértve mind a hét albumot és a számos világ körüli turnét. Most, hogy ez lezárult, igazából nemhogy megállni nem akartok, de nagyobb lendülettel vágtok neki az évnek, mint valaha. Talán nem volt mindig olyan könnyű egységben tartani a bandát, mint ahogyan tűnik, de mégis, milyen titok rejlik egy ilyen rendkívül dinamikus karrier mögött? Mi a legfontosabb dolog, amely még a legnehezebb időkben is összehangol benneteket?

Ez a dolog valószínűleg (és ez most lehet, hogy nagyon szentimentálisan fog hangzani) a zene iránti szeretet. Mind igaz zenészek vagyunk, a zenét minden egyes nap hallgatjuk, készítjük vagy felfedezzük. Semmiképpen sem a pénz, mert az biztos, hogy abból nem látunk sokat! (nevet) Ez csakis az öröm, amit a zene nyújt számunkra, és az öröm, amit ezen keresztül mi adunk a közönségünknek és a rajongóinknak.

2008-ban, hihetetlenül fiatalon kaptátok meg az első lemezszerződéseteket, kevéssel a banda alapítása után. Így, 13 év tapasztalattal a zeneiparban, akad olyan tanács, amit a tizenéves önmagatoknak adnátok?

Azt hiszem, semmit sem csinálhattunk volna jobban. Csakis a zene járt az eszünkben, illetve az, hogy közben jól érezzük magunkat. Egyáltalán nem érdekelt minket a szakma üzleti oldala, amivel igazából nem is kell foglalkoznod 12, 13, vagy 14 éves zenészként. A legfontosabb szerepet mindig is a zene töltötte be. Habár, részben a korábbi menedzserünket okoljuk azért, mert hasznot húzott a fiatalságunkból és a naivitásunkból.

Csak később tűnt fel, hogy mennyire nem voltak rendben a dolgok akkoriban, de ahogy idősebbek lettünk, átvettük az irányítást, és megváltoztattuk a dolgokat. Ma már nagyon szerencsések vagyunk, hogy egy elkötelezett és őszinte csapatot tudhatunk magunk körül.

Felteszem, hogy többé-kevésbé ti magatok is követitek a zeneipar legfrissebb történéseit. Szerintetek van jelenleg olyan fiatal formáció, amely több rivaldafényt érdemelne, mint amennyit a 21. századi showbiznisz nyújt?

A Dawn Brothers egyértelműen azon bandák egyike, amely több figyelmet érdemelne. Nagyon jó barátaink, és valószínűleg a legjobb zenészek és dalszerzők, akikkel valaha közelebbi kapcsolatot ápoltunk. Az albumaik és az élő koncertjeik is fantasztikusak, viszont manapság elég nehéz megmaradniuk a felszínen. Le kéne őket csekkolnod, és mondjuk meghívnod őket Magyarországra. Mellesleg a dobosuk félig magyar!

Ahogyan énekes-gitárosotok, Pablo van de Poel a Szigeten megemlítette, eltöltöttetek néhány napot Budapesten a koncert előtt, és megtanultatok pár klasszikus magyar kifejezést is. Sikerült felfedeznetek az éjszakai élet lokális tradícióit? Milyen emlékeitek maradtak a városról?

Budapest egyszerűen gyönyörű! Rengeteg időnk folt felfedezni a várost, elmenni lemezboltokba, vásárolni néhány vintage helyen, körülnézni. Nem vagyok benne egészen biztos, hogy végül is sikerült-e megtapasztalnunk a helyi éjszakai tradíciókat, de a követező alkalommal mindenképpen rajta leszünk az ügyön.

Jelenleg Európa-szerte turnéztok az új lemezzel, egészen májusig. Ezt a zsúfolt periódust követően azért vannak még terveitek a nyári fesztiválszezont illetően?

Igen. Európa-szerte rengeteg zseniális fesztiválnak nézünk elébe. Májusban még az Egyesült Királyságban is tervezünk egy turnét. A program lassan, de biztosan megtelik a legkirályabb fesztiválkoncertekkel.

A DeWolff tehát március 11-én, az Ivan & The Parazol vendégeként lép fel Budapesten, az UP Újpesti Rendezvénytér színpadán. Facebook-esemény itt!

Forrás: https://phenomenon.hu/kitoltuk-a-hatarainkat-mind-szovegileg-mind-a-zeneszerzes-teren-dewolff-interju/